A keleti művészet hatása Badár Balázs munkáin

 

Badar Balázs a magyar népi, kézműves fazekasság azon első mestere, aki képes volt elszakadni a néprajzi értelemben vett „hagyományos” alkotói módszerektől és a rá jellemző új stílust, illetve formavilágot az iparművészetből átvett alkotói módszerekkel, formákkal és díszítő motívumokkal alakította ki. A népi fazekasság stílusváltásának legérzékenyebb időszakában nem a bejárt úton járt és a jól ismert népi elemek felhasználásával a tömegáru termelését választotta, hanem egyéni módon az Európában a század elejétől a tárgyalkotó művészeket megérintő újító mozgalomhoz csatlakozott. Azt gondolom nem túlzás ennek fényében együtt említeni Zsolnay Vilmos és Badár Balázs alkotó tevékenységét. Művészetük egyik fontos törekvése a nemzeti jelleg kifejezése volt, részben hagyományos népi formák által, részben a korszak általuk ismert díszítményvilágából a keleti elemek adaptálásával.

Ezen a héten a „hét műtárgyai” Badár Balázs azon munkái, amik a Közel-Kelet, illetve a Balkán művészetét idézik. A poszt címképe az úgynevezett „zsiráf nyakú" korsó mely különböző méretben és díszítménnyel jelenik meg Badár művészetében 1912 után. Általában a teljes felületét folyamatos, brokátmintához hasonló, egymásba fonódó stilizált növényi díszítmény borítja. A gyűjteményemben található sötétszürke alapmázas kivitel 60cm, a világosabb élénkebb színű motívummal díszített darab 45cm magas. Mindkettő kapitális méretű munka. Sokan a „zsiráf nyakú” korsók családjába sorolják a keleti formavilágot idéző karaffákat is, amik gyakran kerülnek elő a kereskedelemben. Végül egy izgalmas formájú csalikorsót mutatok, ami a Balkán fémkorsóinak formáját idézi.

Bozsik Kálmán hattyúnyakú vázái

 

Badár Balázs és a Hódmezővásárhelyi Majolikatelep kerámiái mellett a gyűjtemény harmadik jelentős pillérét képzik Bozsik Kálmán munkái. A nevéhez fűződik a kunszentmártoni fazekasság legvirágzóbb korszaka. Bár munkáin egyértelműen érezhető későbbi tanítómestere, Badár Balázs hatása, mégis sikerült egyedit és megismételhetetlent alkotnia. Ahogy egy korábbi újságcikk fogalmaz: „Badár méltó utódja, aki magas színvonalon vitte tovább a mestertől tanult technikai tudást, szín- és motívumvilágot, s azon túllépve képes volt azt gazdagítani, s létrehozni egyéni stílusát. Díszedényei bejárták Los Angelest, New Yorkot, Chicagót, Stockholmot, Rómát, Milánót, Amszterdamot, Párizst, Brüsszelt.”

Bozsik munkái közül hozzám a hattyúnyakú vázái és pár egészen meglepő dekort mutató tányérja áll a legközelebb. A mai posztban előbbiekről lesz szó:

A hattyúnyakú vázák kifinomult, nagy technikai tudást igénylő megmunkálásuk miatt már készítésükkor is jelentős értéket képviselhettek. Különböző méretben és kialakításban készültek Bozsik műhelyében, zömében fehér, ritkábban fekete alapon jellegzetes kunszentmártoni, bozsikos díszítménnyel (2. kép). Az utóbbi években került elő két olyan darab, melyek monumentális, mintegy 60cm-es méretükkel és különleges díszítményükkel messze túlmutatnak az előbb leírt elterjedtebb típusokon. Ezen a két darabon a hattyú szárnyát és tollazatát is aprólékos gonddal mintázta meg a mester, amivel sikerült a klasszikus népi szecessziós vázát egy luxus minőségű, akár nagypolgári enteriőrben is bemutatható tárggyá emelnie.

A gyűjteményemben bemutatott darab Draskovits Gyűjteményben található párjára is érdemes egy hosszabb pillantást vetni. Ez felbukkanásakor igazi szenzációnak számított:

https://www.napiujsag.hu/2017/05/elokerult-rejtelyes-hattyunyaku-vaza.html

https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/bozsik-kalman/item/230-2020-576-1

https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/bozsik-kalman/item/234-2020-587-1

Rákosi Mátyás születésnapi ajándékai

A múlt heti poszt is utalt arra, hogy a Majolikatelep működése során nem zárkózott el a politikai megrendelések teljesítésétől. Ma erre mutatok két nevezetes példát a gyűjteményből.

A Rákosi tányért és vázát az elvtárs 60. születésnapjára készítette a gyár saját felajánlásból és a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) helyi pártbizottságának megbízásából. Ismert, hogy az MDP legfőbb vezetése már 1951. nyarának végén elhatározta, hogy nagyszabású kiállítást szervez Rákosi 60. születésnapjára „Rákosi Mátyás harcos élete” címmel. Ennek keretei között „felkérték” az ország legnevesebb népi iparművészeteit és kézműves szövetkezeteit ajándéktárgyak készítésére a nagy alkalomra. A munkák a Rákosi-titkárságra érkeztek, ahol – legalábbis a hivatalos hírek szerint – Rákosi időről időre maga is megnézte az egyre sokasodó ajándéktárgyakat, és elismeréssel méltatta kiválóságukat. 1952. március 9-én délután nyílt meg a kiállítás az Igazságügyi Palota (régi Néprajzi Múzeum, Kossuth tér) épületében. Az épület földszintje és emelete is roskadásig megtelt az ajándékokkal. A kiállítás protokolláris fontosságát bizonyítja, hogy a megnyitón megjelent az éppen kinevezett államelnök, a miniszterelnök, a „négyesfogat” többi tagja (Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József) és a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az akkori Magyarországon protokollárisan ennél rangosabb rendezvény nem is volt elképzelhető.

Sem a váza, sem a tányér nem tartozik a Majolikatelep legkiemelkedőbb darabjai közé. Inkább érződik az a tárgyakon, hogy a legkisebb energia befektetéssel akarták letudni a feladatot. Mindenesetre a maguk nevében páratlan ritkaságok és valóban egyedi darabok. Történetükről annyi fejthető vissza, hogy anno a Néprajzi Múzeumból kikerültek, hiszen a Rákosi-kiállítás tárgyainak többségét nem leltározták be, csak kiállítási és csereanyagként kezelték. Így kerülhettek tárgyak gyűjtőkhöz, majd kereskedelmi forgalomba. A tányér és a váza hozzám a neves gyűjtő, Horvay Tibor hódmezővásárhelyi gyűjteményéből került. Hálás szívvel gondolok ezért rá.

https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-muveszek-majolika-es-agyagipari-telepe/item/634-2020-384-1

https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-muveszek-majolika-es-agyagipari-telepe/item/637-2020-386-1

Illetve egy kiváló forrás a kiállításról: https://www.academia.edu/7320474/_R%C3%A1kosi_elvt%C3%A1rs_%C3%A9lete_egy_hatvan_%C3%A9vvel_ezel%C5%91tti_szt%C3%A1rki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s_r%C3%A9tegei_Ethnographia_2012_No_1

Rabul ejtette a vásárhelyi kerámia szépsége, közel ezer darabot gyűjtött össze a helyi gyökerekkel rendelkező debreceni kutatóorvos

301080473 818943475773202 5071242451580080972 n 956x649

Dr. Szöőr Árpád kutatóorvost, egyetemi adjunktust már fiatalon rabul ejtette a hódmezővásárhelyi kerámia szépsége és sokszínűsége. Itthon már többször kiállította gyűjteményének darabjait, nemrég elindult www.folkartnouveau.com weblapján pedig mindenki számára elérhetővé, kereshetővé tette a tárgyakat, így mi magunk is gyönyörködhetünk városunk egyik meghatározó művészeti ágának darabjaiban. A gyűjtési szenvedély kialakulásáról, vásárhelyi kötődéséről, a várossal kapcsolatos élményeiről, emlékeiről és kutatóorvosi munkájáról is kérdeztük.

 

A cikk itt elérhető: https://promenad24.hu/2022/09/02/rabul-ejtette-a-vasarhelyi-keramia-szepsege-kozel-ezer-darabot-gyujtott-ossze-a-helyi-gyokerekkel-rendelkezo-debreceni-kutatoorvos/

A hét műtárgya 20220626

Ezeréves Magyarország csokra

Vértess Rezső (1882‒1958) 1930-ban tervezte meg a Hódmezővásárhelyi Majolikatelep egyik legnépszerűbb, nagy számban gyártott, ugyanakkor ma már csak nagyon nehezen fellelhető kerámiáját, az „Ezeréves Magyarország csokrát”. A művet a trianoni döntés kapcsán érzett fájdalom és a kort átható revíziós törekvések ihlették, így hamar a közönség kedvelt portékája lett. Igazi szenzációnak számított, hogy a csokor árnyéka a történelmi Nagymagyarország sziluettjét rajzolta ki, hogy ha felülről erős fénnyel megvilágították.

A gyűjteményben három csokor található. Az első a teljesen egyszerű, színes kivitel. A második, lila irizáló színben „pompázó” darab már 1934 körül készülhetett. A gyár setesuta eozin kísérleteinek egyik reprezentatív példája. Nem sok majolika készült Vásárhelyen eozin mázzal, de mégis ezek a tárgyak jelzik a legjobban a gyár törekvését a polgári közízlés kielégítésre. A harmadik tárgy nem rég került a gyűjteménybe. Szintén az egyszerű, színes kivitel, de a máz alá égetett /tehát nem utólagosan ráírt/ szívbe markoló kis versike miatt ez a legkedvesebb darab.

„Bár sziluett csak a lét,

de e kép lesz valóság!

Halld Isten rendeletét:

Így jön egy új ezer év!”

 

Fogadj örökbe egy műtárgyat!

 

  • A honlapon 650 műtárgyat mutatunk be részletes adatlappal és a jelzésekre is kiterjedő gazdag képanyaggal.
  • A munkát muzeológusok és hivatásos műtárgyfotós is segítette.
  • A gyűjtemény további mintegy 250 darabja még feldolgozásra vár.

 

Örökbefogadásoddal segíthetsz abban, hogy

  • újabb műtárgyakat tudjunk online formában megmutatni hasonló részletességgel (3 000 F t / tárgy)
  • a gyűjteményről megjelenhessen egy színvonalas kiadvány (2-2,5 millió forint – 500-700 példány)
  • megvalósítsuk nagy álmunkat és létrehozzuk lakásmúzeumunkat Debrecen belvárosában (4-5 millió forint - a lakásunk látogatható múzeummá alakítása)
  • A beérkezett támogatásokat a honlapon közzétesszük. Az adományozók nevét kérésre megjelenítjük.

 

Bankszámlaszámunk: Szöőr Árpád, 11773384-26090953