Badar Balázs a magyar népi, kézműves fazekasság azon első mestere, aki képes volt elszakadni a néprajzi értelemben vett „hagyományos” alkotói módszerektől és a rá jellemző új stílust, illetve formavilágot az iparművészetből átvett alkotói módszerekkel, formákkal és díszítő motívumokkal alakította ki. A népi fazekasság stílusváltásának legérzékenyebb időszakában nem a bejárt úton járt és a jól ismert népi elemek felhasználásával a tömegáru termelését választotta, hanem egyéni módon az Európában a század elejétől a tárgyalkotó művészeket megérintő újító mozgalomhoz csatlakozott. Azt gondolom nem túlzás ennek fényében együtt említeni Zsolnay Vilmos és Badár Balázs alkotó tevékenységét. Művészetük egyik fontos törekvése a nemzeti jelleg kifejezése volt, részben hagyományos népi formák által, részben a korszak általuk ismert díszítményvilágából a keleti elemek adaptálásával.
Ezen a héten a „hét műtárgyai” Badár Balázs azon munkái, amik a Közel-Kelet, illetve a Balkán művészetét idézik. A poszt címképe az úgynevezett „zsiráf nyakú" korsó mely különböző méretben és díszítménnyel jelenik meg Badár művészetében 1912 után. Általában a teljes felületét folyamatos, brokátmintához hasonló, egymásba fonódó stilizált növényi díszítmény borítja. A gyűjteményemben található sötétszürke alapmázas kivitel 60cm, a világosabb élénkebb színű motívummal díszített darab 45cm magas. Mindkettő kapitális méretű munka. Sokan a „zsiráf nyakú” korsók családjába sorolják a keleti formavilágot idéző karaffákat is, amik gyakran kerülnek elő a kereskedelemben. Végül egy izgalmas formájú csalikorsót mutatok, ami a Balkán fémkorsóinak formáját idézi.
